A pénzbeli támogatások mellett az Európai Unió meghatározó fejlesztési módszere a példaértékű kezdeményezések, jó gyakorlatok megismertetése és elterjesztése.

Erről szólt a nemrégiben a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán megrendezett Csak együtt sikerülhet! című tanácskozás, ahol hazai ötletek megvalósítói ajánlották az általuk már megválaszolt kihívásokkal küzdők figyelmébe működő s átültethető megoldásaikat.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forrásainak felhasználását is hatékonyabbá teheti, ha a kedvezményezettek jó példákat látnak maguk előtt, és képesek tanulni egymástól. Ugyanis rengeteg olyan „mintafalu” van, akiktől kistelepülések százai vehetnék át például az oktatás, a munkahelyteremtés, az energiagazdálkodás terén szerzett tapasztalataikat. Miután az ágazatokon átívelő vidékfejlesztés kulcsterületei közé tartozik a megfelelő képzettség megszerzése, a foglalkoztatási helyzet javítása, a társadalmi befogadás magasabb szintre emelése és a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása egyaránt, ezúttal két olyan települést mutatunk be, ahol ezekkel mind szembe kellett nézni.

Játékos és kooperatív készségfejlesztési programmal segítik a gyerekek kibontakozását, a közösség épülését és a tanulási folyamat eredményességét a Miskolc és Tiszaújváros között fekvő Hejőkeresztúron. Kilenc éve alkalmazzák ki a módszert, amely négy lábon áll: a gyerekek beilleszkedésének tökéletesítése, az egyéni fejlődés segítse, a versenyre, megmérettetésre építve a stratégiai gondolkodás ösztönzése, illetve a szülők bevonása a folyamatba egyenrangúan fontos elemnek számít. A komplex tanítási-tanulásszervezési eljárás segítségével minden gyerek a neki legmegfelelőbb ütemben fejlődhet, az osztályban végzett közös munka pedig elejét veszi a hátrányos helyzetű tanulók leszakadásának, ugyanakkor serkenti a tehetségesebbek fejlődését.

Célunk, hogy diákjainkból optimista életszemléletű, egymást elfogadó és egymásra odafigyelő, az új iránt fogékony, a természeti környezetet védő, a nemzeti és helyi hagyományokat ápoló, szilárd ismeretekkel rendelkező fiatalok váljanak – fejti ki Kovácsné dr. Nagy Emese, a hejőkeresztúri iskola igazgatója, aki érdemei elismeréseként november végén, a Magyar Tudományos Akadémián vehette át az év legkreatívabb tanítójának járó Mentor-díjat. – Az eredeti módszert az Egyesült Államokban a spanyol ajkú diákok nyelvi hátrányainak leküzdésére fejlesztették ki a Stanford Egyetemen, amit – persze a helyi sajátosságok figyelembe vételével – a pécsi Gandhi Gimnázium mellett először itt alkalmaztunk. Belgiumban, Dániában, Izraelben, Olaszországban és Svédországban szintén elterjedt a program, de ami ennél is fontosabb, a Kürt Alapítvány közreműködésével további 34 magyarországi iskola vezetheti be öt éven belül – teszi hozzá az igazgató.

A nebulók fele roma származású, hetven százalékuk hátrányos helyzetű, a szülők 58 százalékának még általános iskolai végzettsége sincs – a hejőkeresztúriaké mégsem „csak” romaprogram, annál sokkal összetettebb és szélesebb körű. A kiindulás itt is az volt, hogy a gyakorta magatartási és tanulási nehézségekkel küszködő gyerekek beilleszkedését segítsék, de fokozatosan az együttműködési normák elsajátítása, a tanulói szerepek kialakítása, az eltérő képességek mozgósítására alkalmas feladatok gyakoroltatása került középpontba. Az erőfeszítéseket visszaigazolja, hogy az elsősök körében még az országos átlag alatti, a nyolcadikosoknál azonban már az országos átlag fölötti készségszintet mérnek.

A kétszáz különböző táblajáték jól átgondolt használata nemcsak a logikus gondolkodást fejleszti, de élvezetes kalanddá is teszi a tanulást. A szülők bevonása szintén hozzájárul a sikerhez: időről időre ők is megjelennek az órákon, és amellett, hogy saját szemükkel győzödnek meg gyermekük fejlődéséről, szemléletes előadásokat is tarthatnak arról, amihez jól értenek. Mára évente többtucat tanári küldöttség érkezik az 1100 lakosú községbe tapasztalatot szerezni, az iskola elismertsége felpezsdítette az életet errefelé – meséli a legkreatívabb pedagógus.

Szintúgy mintaértékű az igrici közösségi kertészet, amelynek példája bizonyította: megfelelő ösztönzéssel és alkalmas szervezeti megoldással hamar eredményre vezetnek az integráció érdekében kidolgozott foglalkoztatási programok. Támrendszeres uborka termesztése folyik a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei faluban, ami 22 családnak nyújt megélhetési lehetőséget. A roma lakosság magas aránya, a leghátrányosabb helyzetű besorolás nem tenné egyedi a települést, az viszont már igen, hogy foglalkoztatási projektjüknek köszönhetően a résztvevők többletjövedelemhez jutnak, élethelyzetük stabilizálódott, kilátásaik javultak – egyszóval integrációjuk jó úton halad.

Hosszas előkészítő munka során térképezték fel a helyi viszonyokat és az érintettek elképzeléseit, amelyek egyeztetése után alakult ki a koncepció: uborka termesztésébe vágnak bele, méghozzá szövetkezeti formában. – Huszonkét család lépett be a szövetkezetbe, akik ma már 90-100 ezer forintos havi jövedelemre tesznek szert mindennapi munkájukért, és ez óriási előrelépés a korábbi, segélyezett állapothoz képest – magyarázza Szőke Judit, a Polgár Alapítvány igazgatója. – Egyfelől a rendszeres bevétel segíti a romák felzárkózását, másfelől folyamatos és aktív munkavégzésre készteti őket: az uborkát ugyanis naponta szedni kell, különben túlméretes lesz, s ez júniustól szeptember végéig állandó feladatot ad a szövetkezeti tagoknak. Persze az sem lényegtelen, hogy látják, munkájukat megbecsülik, és az általuk termelt zöldségre van piaci kereslet, így ők is részeseivé válnak az üzleti sikernek.

Az igriciek jó gyakorlatát másutt is hasznosítanák. Elsőként Csengerben honosítanák meg, ahol már a kezdetekkor bekapcsolódik a folyamatba egy közösségfejlesztő szakember, hogy mihamarabb megmutatkozzon az eredmény. Öt helyi romát kértek fel mentornak, akik korábban már foglalkoztak uborkatermeléssel. A tervek szerint mindegyikük legalább egy olyan családot is bevon a projektbe, melyek tagjai nagyon régóta munkanélküliek, a cél ugyanis az, hogy e legnehezebb helyzetűeket is bekapcsolják a helyi gazdaság rendszerébe. Jó okkal bízhatnak a pozitív kifejletben, hiszen az igrici példa hasonló körülmények között bizonyított.

Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az ÚMVP Irányító Hatósága támogatásával.

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap - a vidéki területekbe beruházó Európa