Szollár Domokos hangsúlyozta: az adóátrendezések fő célja az volt, hogy többen és kevesebbet adózzanak, javuljon a vállalkozások és így az ország versenyképessége, nőjön a hazai teljesítmény és újra beinduljon a gazdasági növekedés.

Véleménye szerint mindennek eredményeként esély van arra, hogy a gazdasági világválságot követően Magyarországon jönnek létre a most világszerte leépített munkahelyek. 

Az átrendezéssel jelentősen egyszerűsödött az adózás, kevesebb az adónem és kevesebb a bevallás, így kisebb az adminisztratív teher is - hívta fel a figyelmet a kormányszóvivő. 

Úgy értékelte, az Országgyűlés tavaly - a kormány kezdeményezésére - az elmúlt húsz év legnagyobb adócsökkentéséről döntött. A közteherviselés átalakításának elsősorban a munkavállalás ösztönzése volt a célja, vagyis hogy jobban megérje dolgozni, munkát vállalni, hiszen az új szabályok több pénzt hagynak a dolgozó embereknél - tette hozzá. 

Emlékeztetett: módosultak a sávhatárok, a korábbi 1,7 millióról két lépésben 5 millió forintra nőtt a felső határ. Csökkentek az adókulcsok, az alsó kulcs 17 százalékra, a felső 32-re. 

Kiemelte: az módosítások eredményeként az adózok kilenc-tizede idén az alsó kulcs szerint adózik. 

A kormányszóvivő kitért arra: az adójóváírás felső határa a korábbi 1.250.000 forintról 3.188.000 forintra emelkedett - maximális havi összege 15.100 forintra nőtt -, az adókedvezmény kifutása pedig egészen 4.698.000 forintig tart.

Mindennek eredményeként egy átlagkeresetet hazavivő munkavállaló - bruttó 200 ezer forintos bérrel számolva - idén havonta 15 ezer forinttal többet visz haza, mint egy évvel korábban, ami éves szinten közel egyhavi pluszbért jelent nettó összegként - jelentette ki. 

Szollár Domokos úgy látja, nem csak a személyi jövedelemadó szabályai változtak, a rendszerváltás óta eltelt időszak legátfogóbb módosítása az adózás szinte minden területén érezteti hatását.

Mint mondta, a vállalkozásokat terhelő adók és járulékok módosítása összességében 400 milliárd forinttal többet hagy a cégeknél, melyet például munkahelyteremtésre vagy a meglévő munkahelyek megtartására, illetve a termelés bővítésére, modernizálására, a versenyképesség fokozására használhatnak fel. 

Felidézte: a tavaly júliusban végrehajtott 5 százalékpontos járulékcsökkentést idén januártól már a minimálbér kétszeresét meghaladó részre is kiterjed.

Szavai szerint az átlátható, vonzó befektetői környezet kialakítása érdekében megszűnt a tételes eho, csökkent az adóék - az átlagkereset esetében 54-ről 45,7 százalékra -, az élőmunkára rakódó terhek csökkentésével párhuzamosan azonban 19 százalékra nőtt a társasági adó mértéke. Szintén nőtt az EVA adómértéke, 25-ről 30 százalékra. 

A kormányzóvivő fontosnak tartja, hogy az adóátrendezés költségvetési hatásainak kiegyensúlyozására az év első hónapjától emelkedtek a jövedéki termékekre rakódó adóterhek, az adóelkerülés visszaszorítása érdekében pedig az adóalapba vonták az adóparadicsomba menekített jövedelmeket és vagyont, valamint 30 százalékos forrásadót vezettek be a kettős adóztatás elkerüléséről kötött egyezménnyel nem rendelkező országba történő kamat, jogdíj és szolgáltatási díjak kifizetésére.