Kaló Zoltán, az ELTE Egészség-Gazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője a lapnak azt nyilatkozta: nincs bizonyíték arra, hogy a közkiadások növelésével javítani lehet a magyarok egészségi állapotán. Hozzátette: az is tény, hogy az egészségügyi rendszer jelenlegi kapacitásainak működtetéséhez kevés a jelenlegi forrás, ezért vagy forrásbővítésre vagy racionalizálásra lesz szükség. Szerinte utóbbi a megoldás.

Boncz Imre, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnöke a lapnak azt mondta: önmagában csak a GDP emelése nem javítja a lakosság egészségi mutatóit. Hozzátette: ha azonban a többletpénzt célzottan használja fel a rendszer, például a szív- és érrendszeri beteg esélyeit növelő, úgynevezett haemodinamikai laborok fejlesztésére, nagyon is jól kimutatható egészségeredményt hozhat.

Vitrai József, az Egészségmonitor Kft. vezetője szerint a hatékonyság javításával három évvel lehetne növelni az élettartamot, ezzel szemben a kiadások tízszázalékos emelése három-négy hónapos többletéletet jelentene.