A februári államháztartási hiány meghaladta a 350 milliárd forintot, ami az éves deficit majd 40 százaléka.

A rádióknak nyilatkozó szakértő szerint abban, hogy az első félévben felgyülemlik a hiány, nincs semmi meglepetés. Ez részben az adóbevételek jellegzetességeire, a közszférában történő kifizetésekre, valamint a különféle támogatásokra vezethető vissza. A főbb egyenlegek ugyanakkor éves szinten számítanak, így nincs olyan nagy jelentősége, hogy az egyes időszakokban milyen pénzmozgások is vannak.

Tóth G. Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy az eredetileg tervezett bevételekhez képest, már most 180 milliárd forintos adóbevétel hiányzik a költségvetésből. Ebből 50 milliárd vezethető vissza az ingatlanadó eltörlésére, a maradék 130 milliárd pedig egyéb tételekre. A kieső 50 milliárdot várhatóan kompenzálni lehet a kamatkiadások csökkenéséből, a maradék 130 milliárdot pedig várhatóan a tartalékokból fogja fedezni a kormány. Itt pedig még komoly segítséget jelenthetnek a magán-nyugdíjpénztári befizetések is. Az Ecostat elemzője szerint egy viszonylag szigorú, és konzervatív politika mellett tartható a lesz a hiánycél. Amennyiben viszont az év közben egy újabb sokkhatás érné a magyar gazdaságot, tartalékok nélkül már szükség lehet valamilyen beavatkozásra.

Tóth G. Csaba szerint, ha viszont jelentős sokkhatás nem éri a költségvetést, akkor nem lesz veszélyben deficitcél elérése. A magasabb 5-6 százalékos GDP arányos hiány abban az esetben lehet reális, hogyha az elkövetkező kormány úgy dönt, hogy az állami tulajdonú vállalatok hiteleit vissza szeretné fizetni. Ilyen kényszer azonban nincs.

Az Ecostat elemzője szerint amennyiben a korábban várthoz képest egy jelentősebb GDP növekedés lenne az idén, az sem biztos, hogy segítene az adóbevételek növelésében. A növekedés motorjai ugyanis az exportpiacok lehetnek, amiből nincs annyi adóbevétele az államnak.

Tóth G. Csabával, az Ecostat elemzőjével Meizer Gábor beszélgetett.

A riport hossza: 6 perc 8 másodperc