A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének terjedelmes elemzése szerint a mostani helyzet alapján úgy tűnik, hogy az áprilisi választások után "semmi sem állhat a Fidesz útjába", és a végrehajtó és törvényhozó hatalmi ágakban várható dominancia nagyobb fokú gazdaságpolitikai kiszámíthatóságot ígér, "ha végül kialakul a Fidesz gazdasági programja".

A Fidesz azonban egyelőre nem terjesztett elő egyértelmű gazdasági tervet, viszont gyakran utal különböző növekedéspárti gazdaságpolitikai elképzeléseire. A pártnak a gazdaságról alkotott nézetei "jókora adag populista retorikát", és gyakran "összeilleszthetetlen ötleteket" is tartalmaznak - fogalmaznak a GS elemzői.

A cég szerint a "nagyon halványan körvonalazott" program kísérletet tesz olyan intézkedések vegyítésére, mint a növekedés és a foglalkoztatás támogatása, a jóléti rendszer bővítése, az egészségügyre és a közszférára szánt kiadások növelése, valamint a költségvetés hosszú távú fenntarthatósága, az alacsonyabb adók, a családpárti politika, a nyugdíjak reálértékének megőrzése, a korrupció felszámolása és az ország megítélésének javítása a világban.

A belső ellentmondásosság "nemcsak a program populista vonulatát tükrözi", hanem a célok sokaságát is, de az is lehet, hogy "esetleges belső nézeteltérésekre, a párton belüli ideológiai és politikai küzdelmekre utal" - áll a Goldman Sachs elemzésében.

A ház szerint most már az is kevésbé egyértelmű, hogy az új kormány milyen erősen törekszik majd az euróövezeti csatlakozásra, bár lehetséges, hogy a hozzáállásban mostanában tapasztalható változás csak a választási kampány része.

A választási kampány forrósodásával - és tekintetbe véve, hogy a fő jobboldali vetélytárs, a Jobbik vehemensen ellenzi az eurót - a Fidesz a jelek szerint óvatosabbá vált a közös valuta erőteljes pártolásának kifejezésre juttatásával, vagy annak deklarálásával, hogy mikor lehet meghonosítani az eurót - írták a Goldman Sachs londoni elemzői.

A ház szerint azonban a kampánynyilatkozatok és a gyengén körvonalazott gazdasági program ellenére is valószínűtlen, hogy a Fidesz visszafordítaná az utóbbi időszak gazdaságpolitikáját, tartva attól, hogy ezzel újabb valutaválságot kockáztatna. Emellett a piac és a hitelminősítők figyelme is korlátozza a mozgásteret.

A GS szakértői mindazonáltal azt valószínűsítik, hogy az új kormány kezdetben próbára teszi a piac és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) türelmét, és kísérletet tehet az IMF vezette program meghosszabbítására enyhébb feltételrendszer mellett. Még olyan intézkedések meghozatalára is kísértést érezhet, amelyek kikezdhetik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a pénzügyi felügyelet függetlenségét.

Ez azonban növelné a forint árfolyam-kilengési hajlamát, vagy újabb forintgyengüléshez vezethet, és emelné a kötvényhozamokat, valamint a magyar törlesztéskockázati biztosítási ügyletek (CDS) díjszabásait. Politikailag mindez nagyon sokba kerülne a kormánynak, mivel közvetlenül érintené a választókat deviza-eladósodottságuk és a magasabb kamatok révén - áll az elemzésben.

A Goldman Sachs szerint az ilyen "piaci büntetés" kockázata végül jó eséllyel rábírja a kormányt arra, hogy keresse a megegyezést az IMF-fel és az EU-bizottsággal, még ha új feltételekkel is. A Fidesz minden bizonnyal tudja, hogy ha meg akarja nyugtatni a befektetőket, akkor gazdaságpolitikájához meg kell nyernie az IMF jóváhagyását, és csak a középtávú költségvetési fegyelem demonstrálásával lehet elérni a magyar hitelminősítői besorolások javítását - írták a GS londoni szakértői.

A Fidesz retorikájából kiindulva a költségvetési politika lehet a legnagyobb nézeteltérések forrása az új kormány és az IMF, valamint az EU-bizottság között. Ahhoz, hogy egyezség születhessen a költségvetési célok lazításáról, új konvergencia-programot kellene benyújtani az uniós bizottságnak, és biztosítani kell a valutaalapot a fenntartható adósságpálya megőrzéséről. A legfontosabb azonban a magyar befektetési konstrukciók külföldi vásárlónak kedvező megítélése - áll a Goldman Sachs elemzésében.

Ha sikerül kedvező haladást és egyezséget elérni a program újratárgyalásában, az támogathatja a forintot. A költségvetési lazítás lehetőségei azonban szűkösek: a GS becslése szerint a GDP-arányos adósságráta stabilizálásához évente 0,3-0,4 százalékos elsődleges államháztartási többlet szükséges.

A jelenlegi kormány 2009-ben 0,4 százalékos - ciklikus kiigazítással számolva 2,7 százaléknak megfelelő - elsődleges többletet produkált, a tavalyi "rendkívüli költségvetési erőfeszítések tanúságaként". Ezért ahogy a gazdaság talpra áll, már nem lesz szükség újabb adósságstabilizáló lépésekre, de pro-ciklikus lazításra sincs lehetőség - áll a Goldman Sachs londoni elemzésében.