A bruttó keresetek feleannyival növekedtek, mint a nettó keresetek, amely elsősorban az adóváltozásoknak volt köszönhető. Főleg a szellemi foglalkoztatottakat érintette pozitívan a változás, több mint 7 százalékos növekedés volt egyes vállalati dolgozók esetében.

Tavaly még 2%-os csökkenés volt a reálkereseteknél, míg idén januárban már javulást lehetett megfigyelni, ami többek közt ugyancsak az adó változásának hatására történt. De az állami szektorban is jelentős plusz kifizetések voltak, többek közt eltörölték a 13. havi fizetést és e helyett a közszférában dolgozóknak kompenzációs tételt vezettek be. Ennek első részletét januárban fizették ki, és ez ugyancsak a reálkeresetek növekedéséhez vezetett. Ugyanakkor az Ecostat Gazdaságkutató intézet elemzője arra számít, hogy az év többi részében ezek a számok nem lesznek ilyen magasak.

A tavalyi évben a közszféra dinamikája még teljesen más volt, idén a bruttó keresetek átlagosan ugyanolyan szinten lesznek, mint az előző évben. Egyéni szinten az átlagkereset növekedést sajnos nem igazán érezni a közszférában, mivel az átlag valójában csak statisztikailag emelkedett. A versenyszférában azonban valószínűleg nem csak statisztikailag lesz látványos a változás.

A foglalkoztatottak létszáma ismét csökként, idén 3 százalékkal a tavalyi évhez viszonyítva. Ez a szezonális hatásokból kifolyólag télen mindig alacsonyabb, de ezen kívül még azokban a szektorokban is csökkenést lehetett megfigyelni, amelyek a leginkább érintettek a válságban, így a gumigyártás, az építőipar, a gépipar, és a fémipar esetében.  Az év első pár hónapjában még további, trendszerű elbocsátások várhatók a válság következtében, de ezek után vélhetően nem folytatódik ez a trend – nyilatkozta rádiónknak Rózsa Gergő.

Rózsa Gergővel, az Ecostat Gazdaságkutató intézet elemzőjével Gémesi Róbert beszélgetett.

Az interjú hossza 4 perc 11 másodperc.