Az üzletember elmondta: amíg nincs valós esélye annak, hogy az ingatlanárakat stabilizálják, addig a jelzálog alapú értékpapírok értéke csökkenni fog, és Henry Paulson pénzügyminiszter mentési erőfeszítései eredménytelenek maradnak. Szerinte bebizonyosodott, hogy az úgynevezett "kormány szponzorálta vállalkozás" (GSE) modellje, amikor államilag, azaz közpénzből garantált hitelkerettel gazdálkodik egy magántőkéjű pénzintézet, nem működőképes.

Az is kiderült, hogy a jelzáloggal fedezett termékek "amerikai stílusú" értékpapírosítása számos konfliktust rejt magában, hiszen a termékek létrehozói, becsomagolói és kiszolgálói többnyire nem azonosak azokkal, akik befektetnek ezekbe az értékpapírokba. Nem csoda, hogy a csomagok minősége olyan gyorsan romlott. Világos az is, hogy bár a jelzálog eredetű pénzügyi termékek földrajzi terítése eredetileg a kockázat csökkentését szolgálta, valójában fokozta azt, mivel olyan összetett tőkestruktúrák jöttek létre, amelyek gátolják a kontraktusok módosítását fizetésképtelenség esetén.

Soros György szerint a dán modell lehet példa arra, hogyan kell újraszervezni az amerikai jelzáloghitel-piacot. A dán rendszer, amely az 1795-ös koppenhágai nagy tűzvész óta működik, már több próbát kiállt. Ez a modell teljesít Európában a legjobban a jelenlegi krízis alatt is. Dániában például nincsenek kvázimonopol helyzetet élvező GSE-cégek, a rendszer nyitott, amelyben minden jelzálogpiaci hitelező azonos feltételek mellett vehet részt, a szigorú szabályozási rendszer kereteiben. A magyar származású befektető szerint Amerikában meglepően kevés módosítással át lehetne venni a dán modellt. Átlátható, szabványosított értékpapírokra lenne szükség. Soros György úgy látja, hogy az amerikai jelzálogpiac átszervezéséhez mindenekelőtt a bankrendszer sikeres újratőkésítésére van szükség a múlt héten elfogadott 700 milliárd dolláros szövetségi mentőcsomag segítségével.