A diplomata az osztrák kormány tulajdonában lévő lap múlt szerdai, Magyarországot az EU "hitelességi tesztjének" nevező és "a nem demokratikus alkotmánymódosítások" visszavonásának megtagadása esetén büntetőintézkedéseket szorgalmazó cikkére válaszolva felidézte, hogy 2000-ben Magyarország és az akkori Orbán-kormány szolidaritást tanúsított a - mint fogalmazott - alaptalanul az elszigeteltségbe taszított Ausztriával. A nagykövet úgy fogalmazott, hogy "egy ideje már világossá vált" számára, hogy "nem kapunk megértést nehéz helyzetünkben", azonban a velünk szembeni, nap mint nap tapasztalható "vak gyűlölet már fájdalmas".

A nagykövet visszautasította többek között a főszerkesztőnek azt a mondatát is, hogy az új magyar alkotmányban "fasisztoid tendenciák" gyökereznek, illetve kitért arra, hogy Magyarországot több esetben szóban ugyan elítélték, de bizonyítékokat nem tudnak vádlói felsorakoztatni. 

Magyarország alkotmányának egyik új eleme az adósságfék, ami után Ausztriában "még lázasan kutatnak" - írta. Az alaptörvény elemeként kiemelte a kisebbségek államalkotó tényezőként való elismerését is. Kijelentette, az Alkotmánybíróság hatásköre az alaptörvénnyel bevezetett korlátozás ellenére Európában a legerősebbek között van. "Ami Magyarország pénzügyi helyzetét illeti, remélem, hogy nem csődünket akarja látni, mert a benyomás más" - fogalmazott. "Magyarország stabilitása Ausztria stabilitását is jelenti" - tette hozzá a nagykövet.