A tavalyi  év egészét tekintve a KSH kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozó éves adatai kismértékű visszaesést mutatnak, a belföldi vendégforgalom csökkenését ugyanis nem tudta ellensúlyozni külföldi beutazók számának növekedése. Különösen a wellness szállodák viszont jól teljesítettek, miközben a panziók és a kempingek egyre kevesebb vendéget vonzanak. Az elmúlt évben közel 20 millió vendégéjszakát töltöttek el hazai szálláshelyeken. A közel 3,7 millió külföldi vendég mintegy 10 millió éjszakát töltött el 2011-ben nálunk, ami ugyan növekedést jelent, de összességében ez nem tudta ellensúlyozni a belföldi kereslet csökkenését.

A hazai utazók esetében ugyanis mind a létszám, mind az általuk eltöltött éjszakák száma kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A 3,9 millió vendég ugyanis 9,5 millió éjszakát töltött el kereskedelmi szálláshelyeken. Ennek ellenére a tavalyi évnek voltak „nyertesei” is, amíg a panziókban, üdülőházakban, közösségi szálláshelyeken, kempingekben komoly visszaesés volt tapasztalható, addig a szállodáknak összességében sikerült javítani. Ez lényegében a négycsillagos hoteleket jelentette, ahol mind a belföldiek, mind a külföldiek száma és az itt töltött idő több volt, mint korábban.

A minőségi kikapcsolódásra láthatóan van kereslet, amit alátámaszt az is, hogy a legjobban a wellness-szállodák teljesítettek. A vendégforgalom visszaesése kilenc turisztikai régióból ötöt érintett, leginkább a Dél-Dunántúlt és a Balatont. Számos nagy európai küldőország, mint Ausztria, Egyesült Királyság, Svédország vagy Spanyolország esetében tavaly nőtt a hazai vendégéjszakák száma és bár a német vendégek száma és az itt töltött idő a központi statisztika szerint mérséklődik, de volumenében még így is a legmeghatározóbb. A hazai idegenforgalom még mindig Budapest központú, a vendégek több mint fele összesen 6,3 millió vendégéjszakát töltött a fővárosban, ami több mint 2010-ben. Ennek megfelelően a fővárosi házak jó eredményt tudhatnak maguk mögött.

Az idei év azonban tartogat meglepetéseket. Az általános gazdasági helyzet, az üzemanyagárak emelkedése és a Széchenyi Pihenő Kártya jelenleg bizonytalan piaci elfogadottsága miatt a belföldi kereslet szűkülésére lehet számítani. Némi jó hírt jelenthet a hosszú hétvégék száma, amelyből idén nyolc is akad és talán arra is lehet számítani, hogy a magas euró árfolyam miatt többen inkább itthon pihennek majd a külföldi utazás helyett. Az eddigiek alapján ráadásul az Üdülési Csekk és SZÉP kártya közötti váltás nem éppen gyors és zökkenőmentes, a szállodák úgy érzik, mind a kibocsátó bankok, mind a munkáltatók lassan reagáltak. A felhasználók és az elfogadók számára hiába praktikusabb fizetőeszköz a kártya, a munkáltatókat még visszatartja az ezzel járó plusz adminisztráció és költség.