A kormány már kinevezte a MÁV új elnök-vezérigazgatóját, a GySEV-től átigazolt Dávid Ibolyát, aki várhatóan 20-ától lép hivatalba. A mostani szervezeti átalakítás egyik elsődleges célja, hogy áttekinthető szervezetet, világos irányítási sémát és követhető belső elszámolási rendszert alakítsanak ki. A pályavasút elmegy önállóan, külön vezetéssel, más tulajdonossal (várhatóan a Magyar Fejlesztési Bank gyakorolja majd a tulajdonosi jogokat - a szerk.). Mellette megmarad a személyszállítás, a jelenlegi MÁV Start Zrt., amelybe beolvad a gépészet, vagyis a MÁV-Trakció Zrt., valamint minden olyan kisebb cég, amelynek különféle szolgáltatásai vannak a MÁV irányába.

Ezek a cégek a MÁV eladósodásával párhuzamosan önállósodtak az elmúlt évtizedben. A MÁV 330 milliárd forintos államadóssága 2002 óta halmozódott fel, akkor még csak 27 milliárd volt. Az állam által megrendelt közszolgáltatások ellenértékét ugyanis a vasút nem kapta meg. Emelkedett ugyan a fejlesztési hitelek állománya is, de döntően a működési hitelek nőttek. Ráadásul 2003-2004-ben az egységes MÁV-ot csaknem száz kisebb szervezeti egységre bontották, ami egy nagy fekete dobozzá vált. Így végül a MÁV vezetői sem látták át, mi történik a cégcsoportnál. A cégek száma időközben leapadt mintegy ötvenre.

Részben emiatt maradt el a Széll Kálmán Tervben tavaly meghirdetett adósságrendezés is. A Bajnai-kormány 2010-ben 80 milliárd forintot vont el a közösségi közlekedéstől, ezt tartalmazza az akkori IMF-szerződés is. A Széll Kálmán Terv ehhez képest írja elő a szervezeti átalakítást, a MÁV és a Volán működésének az összehangolását. A MÁV adósságrendezésének célkitűzését azért vették le a napirendről, mert nem lehetett felelősséget vállalni azért, hogy ha a 300 milliárd forintot átvállalja az állam, akkor helyreáll a MÁV és a Volán egységes működése. Önmagában csak évi 15-17 milliárd forint kamatkiadást tudtak volna megspórolni, miközben a működés még átláthatatlan maradt volna.

A kedvezmények átalakításáról nincs még döntés, de a közeljövőben megszületik a határozat. Ez mintegy 110 milliárd forint sorsáról szól. A politikai szándék abban az értelemben egyértelmű, hogy a 65 éven felüliek, a 6 éven aluliak, az iskolába járó tanulók, a fogyatékkal élők és a nagycsaládosok továbbra is a kedvezményezettek között maradnak, a többi mintegy 30 jogcím viszont megszűnik.

Az Intercity-járatok esetében a vasútnak lesz elsőbbsége, ezek rendszeresen nagy mennyiségű utast szállítanak. Ezekkel párhuzamosan az állami buszszolgáltatást már meg is szüntették, viszont 300 helyen növelték a buszok számát, hiszen naponta legalább 3 járatpárnak minden településen meg kell jelennie. A szárnyvonalak megmaradnak, még ha nem is pontosan ugyanazok, mint ma – közölte az államtitkár.

Fónagy Jánost Kristóf Gábor kérdezte A nap vendége című műsorban, amely itt meghallgatható.