A szaktárca ezt azon után közölte szerdán az MTI-vel, hogy a szocialista Gúr Nándor közleményében azt írta, Czomba Sándor felháborító cinizmussal örvendezett azon, hogy a vállalkozók a kiegészítő bérkompenzációs pályázati lehetőségek alig harmadára tartottak igényt, a foglalkoztatáspolitikai államtitkár "az Orbán-kormány nevében nagyjából beleröhögött a dolgozók - és a munkaadók - arcába".

Czomba Sándor ezt megelőzően kedden az MTI-nek azt mondta, a bérkompenzációs pályázat hétfő esti zárásáig 4.538 pályázat érkezett be, 5,9 milliárd forint támogatási igénnyel. "Örömmel látjuk, hogy a válság ellenére kevesebb cégnek van szüksége segítségre, mint amire a keret lehetőséget adott".

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerdán azt közölte, január 1-je óta működik a bérkompenzáció első lépcsője: az összes munkavállaló bérét megemelő munkáltatók az elvárt béremelés 5 százalék feletti részét kitevő összeget visszatarthatják szociális hozzájárulási adójukból.

A munkáltatói érdekképviseletekkel lefolytatott egyeztetések ugyanakkor világossá tették, hogy vannak olyan ágazatok, régiók, ahol az 5 százalékos béremelés is nehézségekbe ütközik, ezért szükség volt a kiegészítő kompenzáció pályázati rendszerére is. Ennek helyességét igazolja, hogy azokból a hátrányos helyzetű megyékből és ágazatokból érkezett az átlagosnál több pályázat, amelyeket a kiírással meg akartak szólítani - olvasható az NGM közleményében.

Gúr Nándor szocialista képviselő közlése szerint a kormány "előre kitervelten" olyan kritériumokhoz kötötte a pályázati feltételeket, hogy azt a munkaadók igen csekély része legyen képes teljesíteni. Így közvetve megakadályozta a munkavállalók bérkompenzációjának teljesülését, "amit ezzel az aljas húzással áthárít a munkaadókra" - közölte az ellenzéki képviselő, megjegyezve, a kiegészítő bérkompenzációra felkínált 21 milliárd forint ráadásul szerinte töredéke a valós bérkompenzációs igénynek.