A bank éves londoni közgyűlésén hozott döntés szerint az alapot az EBRD tartalékából képzik. Az így elkülönített keret lehetővé teszi az EBRD tevékenységének megkezdését a demokratizálódás útján elindult arab államokban még az előtt, hogy az EBRD működési területének földrajzi kiterjesztése az alapokmány módosításával hivatalossá válik. Az EBRD-t 1991-ben eredetileg Közép-Kelet-Európa, illetve az egykori szovjet térség piacgazdasági és politikai átalakulásának finanszírozására hozták létre, ám az egyes arab országokban lezajlott fordulatok után tavaly felmerült annak lehetősége, hogy a pénzintézet e térség támogatásából is részt vállaljon.

Az EBRD londoni székhelyén a közgyűlés szombati zárónapján bejelentették, hogy a bank mindenekelőtt Egyiptomban, Marokkóban, Tunéziában és Jordániában tervez befektetéseket. A pénzintézet előkészítő irodákat is nyitott mind a négy országban, külön igazgatót nevezett ki a térség támogatásának irányítására és helyi tapasztalatokkal bíró alkalmazottakat vett fel. A bank - ugyanúgy, ahogy eddigi tevékenységi országcsoportjában tette - a finanszírozási programjába bekapcsolódó arab országokban is a magánszektor fejlesztésére, a kis- és a közepes vállalatok támogatására, a települési közszolgáltatások és az energiaellátás javítására, valamint a stabil helyi pénzügyi szektorok kialakítására összpontosít.

Az EBRD szombati bejelentése szerint az első finanszírozási programok már idén szeptemberre befejeződhetnek. A bank távlati célja az, hogy évente összesen 2,5 milliárd euró értékű finanszírozást tudjon végrehajtani a déli és keleti mediterrán térségben, úgy, hogy ehhez ne a jelenlegi tevékenységi területének támogatásától kelljen elvonni tőkét. Az eredeti működési régió - vagyis a közép-kelet-európai gazdaságok és az egykori szovjet köztársaságok - finanszírozására az EBRD tavaly rekordösszeget, 9,1 milliárd eurót fordított.