Francois Hollande francia köztársasági elnök például arról számolt be, hogy számos javaslattal - köztük a beruházási projektkötvények kibocsátásával, az Európai Beruházási Bank (EIB) tőkéjének emelésével, a fel nem használt strukturális támogatások átcsoportosításával - lényegében már minden tagállam egyetért. Valamennyi említett javaslatnak az a célja, hogy segítsen lökést adni a növekedésnek és foglalkoztatásnak, nem feladva a pénzügyi konszolidációt és a szerkezeti reformok befejezését. A június végi félévzáró EU-csúcstalálkozó előkészítésére összehívott informális értekezleten mindazonáltal végleges döntések nem születtek, arra várhatóan a jövő hónap végén kerül sor.

Hollande hangoztatta, hogy a francia álláspont ismertetése során - más tagországok pozíciójával egyetértésben - kiállt az eurókötvények szükségessége mellett, míg Angela Merkel német kancellár a kötvényeket elutasító érveket ismételte meg, szintén nem egyedül. Hollande úgy fogalmazott, hogy a kötvények bevezetésével az euróövezet az integráció magasabb fokára léphetne, Merkel viszont elsősorban azt hangsúlyozta, hogy ez a lépés érdemben nem szolgálja a gyors növekedést. A német kancellár a találkozó eredményeit összefoglalva hangoztatta, hogy a vezetők szerint a pénzügyi konszolidáció és a növekedés nem egymást kizáró tényezők, hanem "ugyanazon érem két oldala". Mint mondta, azonosították a lehetséges cselekvési területeket, köztük a nemzeti szerkezeti reformok gyorsítását, az egységes uniós belső piac megerősítését, a beruházásokat bátorító pénzügyi eszközök körének szélesítését.

Görögországról a csúcstalálkozó résztvevői közleményt adtak ki, amelyben teljes határozottsággal az ország euróövezetben maradása mellett foglaltak állást. A brüsszeli nyilatkozatokból is kiderült azonban, hogy immár nem tabutéma Athén kilépésének eshetősége sem. Az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportjának elnöke, Jean-Claude Juncker például úgy fogalmazott, a zóna tagjainak "mindenféle eseményt számításba kell venniük", de az egyetlen munkahipotézis továbbra is az, hogy Görögország az övezetben marad.

Az utóbbi időben aggasztó gazdasági jelzéseket mutató Spanyolország miniszterelnöke, Mariano Rajoy - mint utóbb elmondta - a találkozón megerősítette kormánya eltökéltségét az államháztartási deficit ellenőrzés alatt tartására. Egyúttal úgy vélte, hogy ez a legfontosabb feladat az EU valamennyi tagországában. Állást foglalt a reformok folytatása mellett is, hiszen - mint mondta - ezek révén válik versenyképesebbé és rugalmasabbá a gazdaság.