A perben az ellenőrzött személy arra hivatkozott, hogy kiadásainak egy részét kölcsönből fedezte. Az ügyben az adóhivatal négy év adóbevallásai alapján azt vizsgálta, hogy az érintett magánszemély miből fizette a kiadásait. Az adatok, a számlák, a hivatalos iratok arra utaltak, hogy az adózó többet költött, mint amennyire a bevallott jövedelméből telt volna. Az ellenőrzött azt állította: kölcsönt vett fel, ez volt a vagyongyarapodásának alapja.

Linczmayer Szilvia, a NAV szóvivője a lapnak úgy nyilatkozott: a Kúria döntése megerősíti a hatóság eddigi gyakorlatát. Mint mondta, a vagyonosodási vizsgálat alá vontak leggyakrabban azt állítják: bejelentett jövedelmüket kölcsönnel egészítették ki. Ilyenkor megkeresik a hitelezőt és amennyiben a felek nem vitatják a kölcsönt, a hatóság áttekinti a kölcsönadó bevallását.