A lap szerint a hazai és innovatív gyártók 2003 óta több mint 284 milliárd forinttal támogatták a költségvetés egyensúlyát, többel, mint a másik három válságadóval sújtott ágazat bármelyike, s többet, mint amennyit az állam 2012-ben a gyógyszerek támogatására szán. "Rendkívül negatív az üzenete annak, hogy az összességében több száz milliárd forintot kitevő válságadók kivezetése helyett tovább sarcolja az ágazatot a kormány" - reagált a Magyarországi Gyógyszergyártók Szövetségének igazgatója a miniszterelnök azon bejelentésére, hogy hosszú távon megmaradnak a válságadók. Ilku Lívia szerint egyedül a gyógyszeripari extraadók kivezetésével lenne esély arra, hogy a világszínvonalú magyar gyógyszergyártás hosszú távon is képes legyen ezen a nívón működni.

Dávid Tamás, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója a lapban arra emlékeztetett, hogy az extraadók első elszenvedői, jóval a válság előtt, a gyógyszeripari cégek voltak. Az iparágat 2003-ban kényszerítették bele a szerződésekbe, amelyek alapján 2006 végéig 60 milliárd forintot kellett befizetniük. 2007 óta több fizetési kötelezettség él. Az egyik szerint a cégeknek a tb-támogatott készítmények forgalmának a 12, majd 2010 óta már a 20 százalékát vissza kell fizetniük. Öt éve vezették be az orvoslátogatói díjat, amely 2010 óta évente fejenként 10 millió forint. Emellett a gyógyszerkassza túllépését teljes egészében a gyártók finanszírozzák. A gyógyszeripart érintő extraadók és befizetési kötelezettségek mértéke világviszonylatban is extrém magasnak számít - ismerteti a lap.