A döntés heves reakciókat váltott ki Brüsszelben, ahol egyesek "populista tendenciákat" és "a múltba történő visszalépést" emlegetnek. A miniszteri határozat kivívta az Európai Bizottság haragját is. Semmiképpen sem felel meg "Schengen szellemének", ha az egyes államok pusztán egy menekültáradatra hivatkozva önhatalmúlag lezárhatják határaikat - füstölgött felháborodottan Cecilia Malmström belügyi EU-biztos.

A schengeni reform körül kirobban vita egyre élesebbé válik. Nemcsak az Európai Parlament, de az Európai Bizottság is azzal fenyegetőzik, hogy az Európai Bírósághoz fordul, mert úgy látja, hogy sérültek a jogai.

Egy évvel ezelőtt még egészen más volt a helyzet. A tagállamok és az EU egyetértett abban, hogy korszerűsíteni kell a schengeni rendszerre vonatkozó szabályokat. Az okot erre a Párizs és Róma között kirobbant vita szolgáltatta, miután az olasz hatóságok minden további nélkül engedélyezték több ezer tunéziai menekült kiutazását Franciaországba. A másik vitát a dán kormány bejelentése váltotta ki arról, hogy ismét bevezeti az állandó vámellenőrzést a szárazföldi határon. Berlin megütközve reagált a lépésre, majd Hans-Peter Friedrich belügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy Koppenhága döntése olyan "spirálnak lehet a kezdőpontja", amelynek a végén egyik uniós tagállam a másik után ereszti le a sorompókat a határain.

Pontosan ez a nemzeti különút az, amelyet rég meghaladottnak véltek a schengeni rendszerhez tartozó országok. "Meg kell védenünk Schengent a populista motivációtól, a választási hadjáratok befolyásától és a belpolitikai nyomástól" - figyelmeztetett Malmström. A svéd EU-biztosnak azonban nem sikerült elfogadtatnia azt a javaslatát, hogy EU-n belüli többségi döntéssel állítsák helyre a bizalmat Schengen iránt. Ezzel az akarta elkerülni, hogy "egy tagállam a sajtóból értesüljön arról, hogy a szomszédja felújítja a határellenőrzést".

Hogyan fog kinézni a gyakorlatban a belügyminiszterek csütörtöki döntése? A német tárcavezető nem számít a "vészfékzáradék" sűrűsödő alkalmazására. Szerinte ez csak "a legvégső esetben" jöhet majd szóba, ha "minden kötél szakad". Az adatok Friedrichnek adnak igazat: az Európai Bizottság statisztikája szerint egyelőre rendkívül ritka az útlevél-ellenőrzés. A 2011 novemberétől 2012 áprilisáig eltelt fél évben mindössze kétszer került erre sor: Franciaország a G20-csúcs idején végzett ellenőrzést az olasz határon, Spanyolország pedig az Európai Központi Bank ülése alatt a francia határon.

A csütörtöki határozat mögött álló Berlinnek és Párizsnak jogi szempontból teljesen igaza van. A Lisszaboni Szerződés 72. cikke szerint ugyanis "a közrend fenntartásáért és a belbiztonság védelméért" kizárólag az uniós tagállamok a felelősek. Magyarán: a határőrizet nemzeti hatáskörbe tartozik.

Ugyanakkor többen azzal érvelnek, hogy a belügyminiszterek határozata a schengeni térség megosztását eredményezheti. Diplomaták máris "lex Görögország" néven emlegetik a Luxembourgban elfogadott vészfékzáradékot. Számos tagállam dühös amiatt, hogy Athén nem őrzi kellő szigorral a görög-török határt, amely egyben az EU külső határa is. Ennek következtében pedig afrikai ás ázsiai menekültek, vízummal nem rendelkező munkanélküliek vagy embercsempészek akadálytalanul juthatnak el Németországba, Skandináviába, a Benelux-országokba. A belügyminiszterek döntése értelmében más EU-tagállamok a jövőben akár két éven át is ellenőrzést végezhetnek Görögországgal közös határukon. Egyesek szerint ez egyenértékű azzal, hogy Görögországot erre az időre kizárják a schengeni övezetből.