A naptárhatás kiszűrésével az első negyedéves GDP 1,2 százalékkal zsugorodott az előző év azonos időszakához viszonyítva és ugyanannyival az előző, tavalyi negyedik negyedévhez képest is. Mindkét adat árnyalatnyival jobb a május közepén közölt 1,3 százalékos visszaesésnél. A szezonális és naptárhatástól megtisztított, azaz valamennyi egyedi tényezőtől megtisztított mutatót is az előzetes első közléshez képes 1,5 százalékról 1,4 százalékos csökkenésre korrigálta a KSH. Az első egyedévben az információ, kommunikációs szektor bruttó hozzáadott értéke 3 százalékkal nőtt, míg az építőiparé 10,9 százalékkal csökkent.

Az első negyedévi 0,7 százalékos visszaesést Szabó Péter, a KSH főosztályvezetője azzal magyarázta, hogy elmaradt az a növekedési hajtóerő, amelyet az elmúlt két évben az export és az exportvezérelt ipari kibocsátás generált. Hozzátette: az első negyedévben az ipari termelés 0,3 százalékkal csökkent, ami azt mutatja, hogy a Mercedes kibocsátása növelte ugyan az ipar teljesítményét, ugyanakkor a Nokia csökkentett kibocsátása legalább akkora kiesést jelentett.

Az első negyedéves GDP csökkenését befolyásolta, hogy az agrárium teljesítménye év/év alapon 5,8 százalékkal esett vissza. Szabó Péter szerint figyelembe kell venni, hogy a múlt év első negyedévében az agrárgazdaság teljesítménye 25 százalékkal nőtt. A mezőgazdaság teljesítményének 5,8 százalékos visszaesése azt is jelenti, hogy az ágazat 0,2 százalékponttal részesedik a 0,7 százalékos GDP-csökkenésből.

Az ipar hozzáadott értéke az előző évi magas szinthez képest stagnált (0,2 százalékkal csökkent), ezen belül a feldolgozóipar mérsékelt, 0,3 százalékos növekedést mutatott. Az ipar összességében mínusz 0,1 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához.

Az építőipar teljesítménye a múlt év egészében csökkent, az idei első negyedévben ez a mérték 10,9 százalékos. Az építőipar mínusz 0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttesen 0,5 százalékponttal mérsékelte a GDP-t - derül ki a KSH közleményéből.

A szolgáltatások teljesítménye megegyezett az egy évvel korábbival. A legjelentősebb mértékben a pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye csökkent, 2,5 százalékkal. A csökkenésben fontos szerepet játszott, hogy a bankok hitelezési képessége és hajlandósága visszaesett, valamint jelentős volt az egyes életbiztosítások lejárat előtti visszaváltása, amelyek a devizaalapú jelzáloghitelek törlesztésének egyik forrását képezték. A szállítás, raktározás ágazat teljesítményének 1,8 százalékos visszaesése pedig összhangban van az ipari termelés stagnálásával - mutatott rá jelentésében a KSH.

A GDP felhasználási oldalát tekintve a háztartások tényleges fogyasztása 2012 első negyedévében 0,7 százalékkal csökkent. Ezen belül a kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 2,5 százalékkal volt kevesebb, a vásárolt fogyasztás 0,2 százalékkal maradt el a tavalyi első negyedévitől. A közösségi fogyasztás 1,0 százalékkal nőtt.

A beruházások 6,6 százalékkal estek vissza, ami 0,9 százalékponttal járult hozzá a GDP csökkenéséhez. Az építési beruházások továbbra is jelentős mértékben elmaradtak az egy évvel korábbitól. Ugyanakkor a gép- és berendezés-beruházások csak kismértékben csökkentek a mezőgazdaságban és a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágakban megfigyelhető emelkedés hatására. A feldolgozóipar beruházásai az előző évi kiemelkedő növekedés után az idei első negyedévben stagnáltak. A készletek állománya az első negyedévben folyó áron 13 milliárd forinttal nőtt, míg 2011 azonos időszakában 23 milliárd forinttal csökkent.

A bruttó felhalmozás (amely a beruházásokat és a készletállományt tartalmazza) 14,4 százalékkal csökkent, így 2,5 százalékponttal járult hozzá a GDP visszaeséséhez. A belföldi felhasználás az első negyedévben összességében 3,0 százalékkal csökkent.

A külkereskedelemben folyó áron 532 milliárd forint aktívum keletkezett, továbbra is romló cserearányok mellett. Mind az export, mind az import növekedési üteme több negyedéve csökken, miközben a forintban számított egyenleg tartósan pozitív és nagymértékű. Az export növekedése 1,9 százalékra lassult, az import viszont 0,3 százalékkal csökkent, alapvetően a szolgáltatásimport következtében. Az áruforgalom exportja 2,5, importja 0,8 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege 2,2 százalékponttal a GDP növekedéséhez járult volna hozzá.

A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2012 első negyedévében a gazdaság teljesítménye 1,2 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. A mezőgazdaság 8,4, az ipar 3,0, az építőipar pedig 5,0 százalékkal mérséklődött, míg a szolgáltatások összesen 0,2 százalékkal nőttek. A háztartások fogyasztási kiadása 0,1, a kormányzattól származó természetbeni juttatások szintén 0,1 százalékkal csökkentek. A közösségi fogyasztás 0,4 százalékkal nőtt, a végső fogyasztás nem változott. A beruházások visszaesése az előző negyedévi 1,2 százalékosról 2,1 százalékosra gyorsult. Az export 1,0, míg az import 1,5 százalékkal emelkedett a tavalyi negyedik negyedévhez képest.