A május 6-án megtartott választások után nem sikerült kormányt alakítani Görögországban egyik meghatározó politikai erőnek sem, a most hétvégére kitűzött választások tétje pedig talán még nagyobb, mint május elején: a voksolást akár népszavazásnak is tekinthetjük a görögök eurózóna-tagságáról. A lehetséges kimenetelekről három forgatókönyvet vázoltunk fel.

1. A legvalószínűbb a legjobb
Az EU-barát Új Demokrácia győzelme a legvalószínűbb forgatókönyv a KBC vezető makroközgazdásza szerint. A mentőcsomagokat támogató erők koalíciója lenne a legkedvezőbb a piacok számára, hiszen az új kormány igyekezne gyorsan megegyezni a feltételekről, így Görögország - legalábbis rövid távon - az eurózóna tagja maradna. Ez akár rövid ralit is hozhat az aggodalomtól megbénult európai piacokra.

60 százalék a valószínűsége, hogy a kedvező forgatókönyv ellenére a görögök két éven belül kilépnek az eurózónából, mert az EU-IMF-ECB hármas teremtette feltételeknek hosszabb távon feltehetően nem tud megfelelni az ország. A kilépés ugyanakkor rendezett módon, a tovaterjedő "fertőzést” megakadályozva történhet, ha a rendelkezésre álló időt Európa a megfelelő intézkedések kidolgozására használja.

A megoldáshoz több fontos intézkedésre lenne szükség: 1) bankunió európai felügyelettel, betétbiztosítással 2) további lépések a költségvetési unió felé 3) a gyenge eurózónabeli bankok feltőkésítése 4) az EFSF/ESM alapok hitelezési kapacitásának tovább növelése 5) az ESM alap banki jogosítványokkal való felruházása (így az ECB-től is szerezhetne likviditást) 6) egy közös adósságalap felállítása, amelybe a GDP 60 százaléka feletti adósságukat helyeznék az országok 7) eurókötvények kibocsátása a közös adósság finanszírozására.

Elképzelhető, bár kevésbé valószínű, hogy a kedvező választási eredmény után mindkét fél engedményeket tesz, így Görögország nem lép ki sem önként az eurózónából, sem pedig a többi tag – elsősorban Németország – nem kényszeríti kilépésre, felismerve a hatalmas potenciális költségeket. A fenti intézkedések ez esetben is fontosak, de a görög kilépés esetén "létfontosságúak” lehetnek.

2. Könnyen lehet nagyon rossz
A második forgatókönyv járhat a legsúlyosabb piaci hatásokkal, ha a nyíltan mentőcsomag-ellenes Syriza alakít kormányt. A kormány feltehetően elutasítja a "Trojka” követeléseit (legalábbis újratárgyalná a feltételeket), így nemzetközi szervezetek megvonhatják az országnak nyújtott támogatást. Ez nem jár feltétlenül az eurózónából való kieséssel, a görög bankok például továbbra is részesedhetnek az ECB nyújtotta likviditásból.

Kevésbé valószínű, de előfordulhat, hogy a Syriza vezette kormány egyoldalúan az azonnali kilépés mellett dönt. Ez a szcenárió erősen negatív piaci mozgásokat okozna, és beláthatatlan következményekkel járhat. Ha a Görögország köré húzott "tűzfal” nem bizonyul elegendőnek, akár az eurózóna teljes széthullásához is vezethet ez a forgatókönyv. Érdemes hozzátenni, hogy a legutóbbi nyilatkozataiban a Syriza is az euró mellett állt ki, ami tovább csökkenti az extrém szcenárió valószínűségét.

3. A döntetlen sem jó
A harmadik, legkevésbé valószínű forgatókönyv szerint ismét nem alakul kormány a választás után. Valószínűleg erre is negatívan reagálnának a piacok, hiszen a kormányalakítás elmaradása miatt nem léphetnének életbe június végéig a megkövetelt megszorító intézkedések, ami miatt a "Trojka” szintén beszüntetheti a támogatását.

Tényleg meglepné-e a piacokat az eredmény?
Az újabb görög választásokra, illetve a lehetséges kimenetekre a befektetők már egy hónapja készülhetnek. A meghatározó intézményi befektetők közül sokan a legrosszabbra készülve szélsőségesen defenzív portfóliókba menekültek, erre utalnak a történelmi mélységeket (sőt, a negatív tartományt) megjárt német és amerikai hozamok is.

Egy mérsékelten kedvezőtlen szcenárió esetén a várt eladási hullám elmaradhat a nagyon óvatos pozicionáltság miatt. A legkedvezőbb kimenetel pontosan ezen okok miatt akár jelentős "fellélegzést" és hirtelen emelkedést is hozhat magával, ha visszatérnek a vevők a piacra (a tartós emelkedéshez ez még kevés lehet). A lehetséges negatív kimenetek miatt ugyanakkor a kockázatok rendkívül magasak, az extrém forgatókönyv (Syriza-győzelem és azonnali kilépés) erősen negatív reakciókkal járhat.