Spanyolország korábban közölte, hogy a tavalyi 8,9 százalékos GDP-arányos szintről idén 5,8 százalékra akarja csökkenteni az államháztartási hiányt, de a 2012 első öt hónapjáról a múlt héten közzétett adatokból kiderült, hogy ez további intézkedések nélkül nem lehetséges. Madrid fontolóra vette a fogyasztási, az energetikai és az ingatlanadó növelését a hiányzó bevételek előteremtése érdekében.

Finnország hétfőn bejelentette: Hollandiával együtt megakadályozza, hogy az euróövezeti állandó pénzügyi stabilitási mechanizmus (ESM) eszközeiből államkötvényeket vásároljanak majd a másodlagos piacon. Az euróövezet leginkább keményvonalas hitelezői közé tartozó két ország lépése ezzel első ízben vonta kétségbe a múlt heti európai uniós csúcson kötött megállapodás tartósságát, jóllehet ezzel akarták megakadályozni, hogy az euróövezeti adósságválság maga alá temesse Spanyolországot és Olaszországot.

De Guindos ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, egyes országok - ahogy fogalmazott, "egy maroknyi ország" - nem képesek meggátolni ilyen (közösségi) döntéseket. A miniszter kitért arra is, hogy tárgyalásokat folytatnak az Európai Bizottsággal arról a pénzügyi segélyről, amelyet Madrid június 9-én kért az euróövezettől bankszektora konszolidálásához. Az övezet ehhez hozzájárult, a segély értéke pedig akkori közlések szerint elérheti a 100 milliárd eurót. De Guindos két könyvvizsgáló társaság  adataira hivatkozva most úgy vélte, Madridnak ebből a legrosszabb esetben 62 milliárd euróra lesz szüksége. A segélyről július kilencedikéig - az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsának következő üléséig - terveznek megállapodást aláírni, amelynek a spanyol miniszter szerint része lesz az is, hogy úgynevezett "rossz bankokba" helyezik ki a "mérgező" ingatlanalapú pénzügyi eszközöket, amelyeket később aztán eladnak.