Ayrault szerint "még nem késő", hogy Franciaország sikeresen kilábaljon a pénzügyi válságból, s ehhez "megszorítás nélküli, igazságosan végrehajtott felemelkedést" ígért. "Az adósság súlya nyomasztóvá vált. Az állam évente közel 50 milliárd eurót fizet ki a hitelezőinek" - emlékeztetett a kormányfő. Franciaország államadóssága megközelíti a GDP kilencven százalékát. Ayrault megerősítette, hogy a tavalyi 5,2 százalékról a kormány idén 4,5, jövőre pedig 3 százalékra kívánja csökkenteni a GDP-arányos államháztartási hiányt. Az előző kormány által bejelentett 0,7 százalékos növekedési prognózist idén 0,3-ra, a 2013-ra tervezett 1,7 százalékot pedig 1,2 százalékra módosítja.

A számvevőszék előző napi jelentése szerint a hiánycél tartásához a francia kormánynak még idén 6-10 milliárd, jövőre pedig 33 milliárd eurós megtakarításra lesz szüksége, különben Franciaország teljesen kiszolgáltatottá válik a pénzpiacoknak. "Önökön keresztül egész népünket mozgósításra szólítom fel, mert még nem késő cselekedni ahhoz, hogy sikeresek legyünk" - mondta a június 17-én megválasztott új képviselőknek a programjához bizalmat kérő miniszterelnök. Hozzátette: "A költségvetési kiadások rendezése elengedhetetlen. De nem lesz elégséges. Új adóbevételek is lesznek". A miniszterelnök szerint "a francia szociális modellt fenyegető példátlan válság bátorságot és felelősséget" követel meg minden képviselőtől. "Meg kell találni a jövőbe vetett hitet", annak ellenére, hogy "hazánk gazdaságilag és szociálisan meggyengült, politikailag megosztott, morálisan levert" - fogalmazott Ayrault, de a várható konkrét intézkedésekről nem ejtett szót.

A 26 éve a nemzetgyűlésben képviselőként tevékenykedő miniszterelnök ezt követően a tőle megszokott visszafogott és sallangokról mentes stílusban elsősorban az elnökválasztási kampányban elhangzott szocialista ígéreteket ismételte meg, egyebek mellett a homoszexuális párok számára a házasság és az örökbefogadás engedélyezését 2013. szeptember 1-jétől, a korábbiaknál progresszívebb adórendszert egy új 45 százalékos adósávval, az évi egymillió euró felett keresők számára pedig 75 százalékos személyi jövedelemadó bevezetését, valamint új médiatörvényt, amely alapján nem a végrehajtó hatalom, hanem a médiahatóság nevezné ki ismét a közszolgálati csatornák vezetőit. Jelezte azt is, hogy véget ért a Nicolas Sarkozy előző államfő korszakára szerinte jellemző "show-szerű" politizálás és a "látszategyeztetések" időszaka.

A parlamenti baloldal egy emberként felállva tapsolta meg a miniszterelnököt. Az első ellenzéki reakciók elsősorban a "bátor reformbejelentéseket" hiányolták a kormányfő "véget nem érő" beszédéből. Az alsóház a kora esti órákban szavazott a kormányprogramról, de az csak puszta formalitás volt, miután a Szocialista Párt abszolút többséggel rendelkezik az 577 fős francia nemzetgyűlésben. A jelenlévő 544 képviselőből 527-en adták le voksukat, közülük 302-en igennel, 225-en nemmel szavaztak. A szocialisták mellett a Zöldek is bizalmat szavaztak a miniszterelnöknek, a kommunistákat és a radikálisokat tömörítő Baloldali Front tartózkodott. A jobbközép és a centrista képviselők nem támogatták a kormányprogramot.