Orbán Viktor erről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségével való tárgyaláson beszélt. Szerinte azért nagy a nyomás, mert arra a 300 milliárd forintra, amelyet a magyar vállalkozóknál hagynak, vannak más jelentkezők is. A kormány által tervezett új gazdasági rendszerről a miniszterelnök elmondta, céljuk, hogy a hazai bankrendszer fele magyar kézben legyen.

Orbán Viktor a nyári parlamenti ülésszak lezárása után, hét elején kezdte el a konzultációs körútját. Ennek keretében beszélgetett a kamarai képviselőkkel. A miniszterelnökön kívül jelen volt még a kormány több olyan tagja is, aki a gazdasági döntéshozatalban részt vesz. A másik oldalon ott volt Parragh László, a kereskedelmi és iparkamara elnöke, és Szatmáry Kristóf államtitkár, a budapesti kereskedelmi és iparkamara elnöke, és több elnökségi tag, akikkel zárt ajtók mögött tárgyalt a kabinet. Orbán Viktor és Parragh László is a szoros együttműködést és az elmúlt két év gazdasági kormányzásának sikereit emelték ki. A kormányfőt hallják.

A miniszterelnök részletesen beszélt a kormány gazdasági koncepciójáról, az új gazdasági modellről is. Ennek egyik legfontosabb alappillére, hogy a magyar bankrendszer fele hosszú távon magyar tulajdonban legyen. Orbán Viktor elmondta, a kormány a munkahelyteremtési akciótervet mindenképp úgy valósítja meg, ahogy azt eredetileg kitalálták.

Az új gazdasági modell részeként említette még a családbarát adórendszert, a munkát terhelő állami bevételek kiváltását forgalmi adókkal. További elemként kiemelte, az adósságteremtő rendszerek átszervezését, az állami nyugdíjrendszer átépítését, a szociális ellátórendszerek és kamarák szerepének átalakítását, valamint az újraiparosítási politikát, és az új agrárrendszert is. Ez utóbbinál a kormányfő kiemelte, kemény vitára számít a következő hónapokban új földtörvény miatt.

Parragh László, az iparkamara elnöke emlékeztetett arra, hogy a kamara két éve megállapodást kötött a parlamenti választások előtt Orbán Viktorral. A kamarai elnök pozitív fejleményként kiemelte, hogy a javaslataik megjelennek a külgazdasági és a szakképzési stratégiákban is, a versenyképes adórendszer kialakításában, valamint a kereskedelemfejlesztés átszervezésében is.  Az uniós fejlesztési források felhasználásával kapcsolatban Parragh László kifogásolta, hogy hibás volt a korábbi évek célmeghatározása, magas költséggel és rosszul működik az intézmény, a támogatás intenzitása alatta marad az uniós lehetőségeknek, szerinte a 2014 és 2020 közötti stratégiát és intézményrendszert úgy kell kialakítani, hogy az Magyarországot nyertessé tegye.

Az IMF és EU hitelekkel kapcsolatos kedden kezdődött tárgyalásokról nem esett szó a sajtótájékoztatón.

Lakatos László és Tubik Dániel összeállítása következik.

A tudósítás hossza 3 perc 13 másodperc.