A miniszter bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az 1993-ban létrehozott NKA által megvalósított kultúrafinanszírozási rendszer sikeresnek bizonyult, ezt az is alátámasztja, hogy az időközben végbement kormányváltások sem ingatták meg létjogosultságát - olvasható az MTI-hez pénteken eljuttatott NKA-közleményben.

A tárcavezető szerint a Nemzeti Kulturális Alapból nyújtott támogatások hasznos és nemes célokat szolgálnak. Hozzátette: az NKA-törvény legutóbbi módosításával hatékonyabbá vált a minisztérium és az alap együttműködése, miközben az NKA továbbra is megőrzi szakmai és pénzügyi függetlenségét.

Balog Zoltán kifejtette: bár nem tervez változást az alap működésében, de kultúráért felelős miniszterként annak tevékenységére nagyobb rálátást szeretne, miközben törekvéseinek megvalósítását is segíteni tudja.

Az NKA elnöki és alelnöki pozíciójáról rendelkező törvénymódosítást július 9-én 245 kormánypárti igen szavazattal, 91 ellenzéki nem ellenében fogadta el az Országgyűlés.

A módosítás értelmében négyéves időtartamra alelnök is kinevezhető a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) élére, aki az elnök általános helyettese, de önálló feladatköröket is kap. A NKA elnöki tisztét betöltő ágazati miniszter eddig a feladatot delegálhatta, a jövőben azonban ezt nem teheti meg, vagyis az alap elnöke a mindenkori kulturális miniszter.

A változtatásokra azért volt szükség, mert L. Simon Lászlót - aki 2011 őszétől töltötte be az NKA elnöki posztját -, június 18-tól az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkárává nevezték ki. A módosítással lehetővé vált, hogy széles jogkörrel, alelnöki pozícióban tovább irányítsa a szervezetet.

Az elnök és az alelnök feladatait végrehajtási rendelet határozza majd meg, valamint a pályázatokat elbíráló szakmai kollégiumok létrehozásának szabályait is rendeletben alkothatja meg a miniszter. A változtatások értelmében az alap elnöke és alelnöke megsemmisítheti vagy megfontolásra visszaküldheti a kollégiumok pályázatokkal kapcsolatos döntéseit.