A Munkáspárt vezette előző brit kormány a pénzügyi válság kirobbanása után összesen 70 milliárd fontot (25 ezer milliárd forintot) fordított költségvetési forrásokból az összeomlás fenyegette brit bankok életben tartására, és ezzel - évtizedek óta először - gyakorlatilag bankállamosítást hajtott végre. A befektetések nyomán a Royal Bank of Scotland bankcsoportban (RBS) azóta is 82 százalékos az állami részesedés.

A londoni gazdasági napilap bennfentes forrásait idézve csütörtökön azt írta, hogy a jelenlegi konzervatív-liberális kormánykoalíción belül felmerült a maradék 18 százalékos részvényhányad kivásárlása, bár George Osborne pénzügyminiszter állítólag ellenzi az ötletet. A tranzakció a jelenlegi árfolyamon hozzávetőleg 5 milliárd font (1800 milliárd forint) kiadást jelentene.

A Financial Times szerint a teljes államosítás lehetőségének napirendre kerülése jelzi azokat az indulatokat, amelyeket a bankok által a vállalati hitelezés elé állított korlátok szítanak kormánykörökben.

A lap forrásai szerint a kormányzat legfelsőbb szintjein többen úgy gondolják, hogy a pénzügyminisztérium eddigi hitelezésösztönző kezdeményezései hatástalanok maradtak, és a bankokat csak úgy lehet rászorítani a hitelkihelyezés élénkítésére, ha az RBS-t kényszerítik több hitel folyósítására. Ez azt jelentené, hogy az RBS-t a kormány utasítaná a vállalati szektornak nyújtott hitelek növelésére, amit viszont a részvényesek jogi úton megtámadhatnának. "Egyes kormánytisztviselők" szerint ezt csak úgy lehet elkerülni, ha a kormány kivásárolja a többi részvényest - áll a Financial Times írásában.

A lap forrásai szerint az RBS teljes államosítását szorgalmazó hangok különösen a brit gazdaság legutóbbi komor teljesítményadatainak közzététele után erősödtek fel.

A brit statisztikai hivatal minap közölt, részleges adatokra alapuló első becslése szerint az idei második negyedévben 0,7 százalékkal csökkent a brit hazai össztermék (GDP) értéke az első negyedévhez mérve.

Az adat szinte sokkolta a piacot és az elemzői közösséget, mivel az előzetes konszenzus 0,2-0,3 százalékos GDP-csökkenést valószínűsített a második negyedévre.

A tavalyi utolsó és az idei első három hónapban egyaránt 0,3 százalékos negyedéves GDP-mínuszt mértek, vagyis a brit recesszió a második negyedévi előzetes becslés szerint jelentősen mélyült, és több londoni pénzügyi elemző egybehangzó véleménye szerint Nagy-Britannia - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság - várhatóan az idei év egészét recesszióban tölti.