Akár 800-1000 millió forintos beruházás is érkezhet a korábban hagyományosan kendertermesztésből élő kistérségekbe, ha az építőipar újra felfedezi ezt az ipari növényt. A kendertermesztés, az ebből készülő hőszigetelő anyagok gyártása, valamint a kenderbeton falazóelemek előállítása kistérségi szinten akár 40-50 új munkahelyet teremthet, de egyéb feldolgozási lehetőségekkel is érdemes számolni – állítják tanulmányukra hivatkozva az ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter szakértői. A technológia a legkorszerűbb bio-passzívházak építése, valamint a több évtizede épült épületek hőszigetelése során kaphat jelentős szerepet. A kapcsolódó innovációs-technológiafejlesztési projekt megvalósítására beadott klaszterpályázat kedvező elbírálása esetén a pilotprojekt megvalósítása már az idén megkezdődhet.

Az elmúlt években jelentősen nőtt az érdeklődés a környezetbarát építőanyagok iránt az egyre inkább környezet- és költségtudatos lakástulajdonosok körében. A kenderbetonból készült épületek amellett, hogy könnyen és gyorsan felépíthetők és kiemelkedő hőszigetelő tulajdonsággal bírnak, az építkezések környezeti terhelését is jelentősen mérséklik. Ugyanakkor a kenderrost alapú szigetelőanyagok a régi építésű házak energetikai modernizálásában is kiemelődő szerepet kaphatnak. A teljes vertikumon megvalósuló felhasználás révén a hazai kendertermesztés és feldolgozás felfuttatása jelentős régiófejlesztési potenciált is magában rejt.

Magyarországon egyelőre még kevés passzívház épült, azonban az Európai Unió épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvének előírásai szerint 2020-tól már csak közel nulla károsanyag-kibocsátású, úgynevezett passzívházakat lehet majd építeni. Az uniós direktíva előírásai alapján van különösen nagy jelentősége az ArchEnerg legfrissebb kezdeményezésének, amelynek révén Magyarországon is szeretnék megvetni egy energiatakarékos és környezetbarát építési iparág alapjait.

„Nemzetgazdasági érdek, hogy mire az uniós szabályozás előírásai 8 év múlva hatályba lépnek legyen egy stabil és a hazai felvevőpiacot jelentős részben kiszolgálni képes hazai bio-passzívház iparág. Ehhez elengedhetetlen, hogy már most elkezdjük keresni az innovatív megoldásokat, amelyeken ez az iparág idehaza is biztos alapokra talál. Pontosan ilyen megoldás lehet a kenderre alapozott építőanyag gyártás” – mondja Makra József, az építőipari és megújuló energiaforrások hasznosításán dolgozó ArchEnerg klaszter elnöke.

A kender kapcsán hasonló gazdasági és technológiafejlesztési potenciált jelent az energetikailag kifejezetten pazarló hazai lakásállomány modernizálása. A kenderrostból készülő szigetelőanyagok kedvező hőtani tulajdonságai még a hagyományos üveg- és kőzetgyapot hőszigeteléseken is túltesznek. A kenderrost hőszigetelő anyagok jelentősen kevesebb energia befektetése árán előállíthatók, egységnyi vastagság mellett nagyobb a fajlagos hőtároló és hőcsillapító képességük. Beépítése és használata nem jár betegségek kialakulásának veszélyével.

„A felmérések szerint a hazai lakóépület-állomány egészén több mint 150 petajoule-nyi energiát lehetne megtakarítani. A lakásállomány több mint 60 százalékát adják a családi házak, amelyek tipikusan még mindig a 70-es és 80-as években épült sátortetős épületeket jelentik. Ezek hőszigetelésére akár hazai kenderből, Magyarországon gyártott szigetelő anyagokat is felhasználhatnánk” – mondja az elnök.

A kender építőipari felhasználása nem új ötlet, Nyugat-Európában – különösen Franciaországban – évek óta ismert a technológia. Ugyanakkor a hazai kendertermesztés- és feldolgozás számára a nyugati piacokra történő beszállítás nem lenne gazdaságilag fenntartható, a növényt sokkal ésszerűbb döntés a termőhely 30-40 kilométeres körzetében feldolgozni és a termékeket Magyarországon felhasználni.

Ennek ráadásul számos régiófejlesztési előnye is van. A lefutatott modellek szerint egy, a kenderkóró előzetes feldolgozását végző üzem 300 millió forintos beruházás révén 10 új, állandó munkahelyet teremt. Az itt készült építőipari alapanyagot, a rostot és a pozdorját, feldolgozó üzemek további 500-600 millió forintos beruházás mellett elkészülhetnek további 35-40 embernek munkát adva. Ezeknek az üzemeknek a kiszolgálása már 800-1000 hektár termőterületről biztosítható úgy, hogy a kórószár feldolgozása mellett a kendermag hasznosítása is beruházásokat indukál, munkahelyeket teremt.

Az ArchEnerg klaszter tervezett projektjének célja olyan kender alapú építőanyagok, épületszerkezetek és építési rendszerek bevezetéséhez és terjesztéséhez szükséges technológia kifejlesztése, amely a jövőben széles körben alkalmazható lehet az építőiparban. A kifejlesztésre váró technológia különböző energetikai besorolású épületekre is alkalmazható lesz, valamint a környezetbarát és egészséges építés kritériumait is maximálisan kielégíti.

„Az innovációs projektek kapcsán elvárás, hogy a kifejlesztett termékek, jelen esetben építési elemek és épületszerkezetek, laboratóriumi vizsgálata és minősítése is megtörténjen. Ez is alapvető célunk, csakúgy, mint a szükséges műszaki engedélyek beszerzése, az iparjogvédelem hatálya alá vonható technológiák szabadalmi oltalom alá vétele” – sorolja a kenderre alapozott terveket Makra József.